K-Monitor

A kormány leváltotta a KEHI vezetését. Az intézmény szinte észrevétlenül működött az elmúlt másfél évtizedben, kivéve, amikor amikor a Norvég Civil Alap támogatottjait vizsgálták Orbán Viktor utasítására az egyik első civilek elleni hecckampány keretében, vagy az ellenzéki vezetővé váló Magyar Péter által korábban vezetett Diákhitelközpont működését akarták problematizálni.

Amikor 2016-ban a K-Monitor, az atlatszo.hu és a Transparency International Magyarország kérte a szervezetet, hogy vizsgálják az MNB alapítványok pénzszórását, a fülük botját se mozdították.

A K-Monitor csak hosszas pereskedés után jutott hozzá a KEHI ténylegesen elvégzett ellenőrzéseik listájához 2021-re, 2022-re és 2023-ra vonatkozóan, illetve a szervezet 2021-es és 2022 elnöki beszámolóihoz.

A megszerzett adatokat tavaly az atlatszo.hu dolgozta fel és rámutatott, hogy a KEHI is súlyos problémákat állapított meg a gyermekvédelem területén - bár erről nem írtak sehol, ugyanakkor nem tartotta különösebben fontosban a Diákhitelközpont működését, mivel arról az éves jelentésben lényegében nem esett szó.

A kormány most pályázat keretében keres új vezetőt a KEHI élére. Reméljük a váltás következtében az intézmény működése is átláthatóvá válik.

A KEHI már 4 évvel ezelőtt komoly problémákat talált a gyermekvédelemben | atlatszo.hu A K-Monitor kiperelte a KEHI 2021-es és 2022-es beszámolóit, amelyekben komoly bírálatok vannak a gyermekvédelmi rendszerről.

Mészáros Lőrinc turisztikai érdekeltségeit csokorba gyűjtve megtaláljátok politikaközeli turisztikai helyeket gyűjtő térképünkön, a nerhotel.hu -n.
👉 Linket beraktuk a kommentek közé.

Ebből egy drágább Hermes-táska sem jönne ki: nem Mészárosnál tömik a hasukat a magyarok Mészáros Lőrincnek van étterme a felcsúti tó mellett, Tokajban, cukrászatnak és csárdának is örülhet. Nem ezek hoznak a legtöbbet a konyhára.

Kecskeméti partnerünk, a KecsUP Hírek gondozásában jelent meg a település legfrissebb költségvetésének feldolgozása közérthető formában. Büszkék vagyunk rá, hogy ehhez a Közérthető Költségvetés alkalmazásunkat használták!
✊ Támogatjuk és bátorítjuk az önkormányzatokat és a helyi civil szervezeteket is, hogy mutassák meg, mire költik a települések a közpénzeket!
👉 Friss blogposztunkban bemutatjuk, mit tud az ingyenesen átvehető eszköz. Linket a kommentek közé raktuk.

Nem kell több száz oldalas dokumentumokat böngészni: frissítettük Kecskemét költségvetési térképét Mire költi Kecskemét a pénzét? Frissült a Kecskemét költségvetése oldal: már a 2026-os adatok is elérhetők, így hat év pénzügyei követhetők nyomon egyetlen felületen. Alter Róbert írása.

Csatlakozás az Európai Ügyészséghez, átalakuló vagyonkezelő alapítványok, átláthatóvá váló magántőkealapok, tiszta közbeszerzések, hatékony vagyonvisszaszerzés, felmondott korrupt szerződések, és még nagyon hosszan lehetne sorolni, hogy milyen vállalásokat tett a TISZA párt a korrupció ellen. Mi ezt most megtettük. Alábbi blogposztunkban összeszedtük és röviden értékeltük a TISZA korrupcióellenes ígéreteit, vállalásait.

Ha kimaradt valami, írd meg!

A TISZA vállalásai a korrupció ellen A TISZA már jóval a választások előtt meghirdette a programját, amelynek, csak úgy mint a párt választási kampányának és a választások óta eltelt időszak kommunikációjának, fontos elemét képezi a korrupció elleni harc. A TISZA által közölt becslések szerint 20 ezer milliá...

🗳️ Az idei országgyűlési választásokra készített Voksmonitoron a K-Monitor és a Vox Populi közösen dolgozott. Idén nemcsak a Voksmonitor kitöltését kértük a válaszadóktól, hanem további demográfiai és pártpreferenciára vonatkozó kérdéseket is feltettünk, hogy még részletesebb képet kapjunk a kitöltőkről.

📌 Tóka Gábor (Vox Populi) első elemzése – amely főként a kutatás hátterére, valamint két Voksmonitor-kérdésre, a miniszterelnöki mandátum korlátozására és az egyetemi alapítványok ügyére fókuszál – alább olvasható.

🔎 A következő elemzésében pedig terítékre kerül, hogy vajon volt-e olyan párt a választáson, akinek a Voksmonitor témáiban sikerült a népszerűtlen álláspontoktól való távolságtartásáról méltán híres TISZA-nál is populárisabb álláspontokat elfoglalnia.

Támogatták-e a miniszterelnökké választhatóság 8 évre csökkentését a TISZA szavazói a választások előtt, és kellőképpen népszerű-e az alapítványi fenntartású egyetemek státuszának megváltoztatása? | Vox Populi Az új kormányprogramra várva érdemes végre részletesebben is megvizsgálni, hogy mit is ígértek a 2026-os választásokon induló pártok, és milyen álláspontot támogattak szavazóik a pártokat és a közvéleményt megosztó, nagy jelentőségű szakpolitikai kérdésekben. Most indul....

2022 óta van lehetősége magánszemélyeknek, köztük civil szervezeteknek fellépni akkor, ha a hatóságok nem akarnak nyomozni egy a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos visszaélési ügyben.

Ha tehát egy gyanús ügyben elutasítják a feljelentést vagy egy már futó nyomozást megszüntetnek, ún. felülbírálati indítványt lehet benyújtani.

Ha az indítvány alapos, akkor a bíróság hatályon kívül helyezi a rendőrség vagy az ügyészség határozatát, és a visszaélésgyanús ügyben nyomozni kell.

A K-Monitor eddig hat visszaélésgyanús ügyben lépett fel annak érdekében, hogy az ügyek ne maradhassanak felderítetlenek.

Felülbírálati indítványunknak köszönhetően el kellett kezdeni nyomozni a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s Csoport és a Magyar Posta közös logisztikai beruházásának ügyében. Szintén elértük, hogy meginduljon a nyomozás a korábban Rogán Antal miniszter irányítása alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal által milliárdos nagyságrendben megrendelt propaganda-hirdetések miatt.

A civilek fellépése azonban nem tudja helyettesíteni a nyomozati hatáskörökkel rendelkező állami szervek munkáját. Nyomozni csak az állami szervek tudnak: tanúkat meghallgatni, banki tranzakciókat megvizsgálni, vagy akár házkutatást végezni csak a nyomozó hatóságok képesek.

Most tehát a rendőrségen és az ügyészségen a sor, hogy élnek-e a hatásköreikkel és feltárják-e a visszaélésgyanús ügyeket.

A K-Monitor azonban a jövőben is fel fog lépni, ha korrupciógyanús ügyek maradnak felderítetlenül.

Kép: Fotó Johannes Grützke “Jeder kann machen was er will” című festményéről (1965), Städel Museum, Frankfurt am Main

2023-ban adatigényléssel kértük ki, hogy a MÁV mekkora összeget fizetett ki Juharos Róbert, józsefvárosi fideszes képviselő ügyvédi irodájának a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséhez kötődő jogi tevékenységek ellátása kapcsán.

A MÁV csak idén, a jogerős ítélet megszületése után közel egy évvel - ügyvédi felszólításra - tett eleget a bíróságok döntésének, és közölte azt az információt, amit még 2023-ban kértünk.

Így hangzik a MÁV egysoros tájékoztatása, amiért évekig pereskedünk:
“a 2024. évig a Juharos Ügyvédi Iroda részére nettó 560.538.035,- Ft került kifizetésre.”

A közérdekű adatokkal kapcsolatos ítéletek végrehajtásának hiánya súlyos jogállamisági problémát jelent Magyarországon, amely egyben az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sérti.

Civil szervezetekkel közösen ezért az Európa Tanácshoz fordultunk.

A probléma ugyanis nem újdonság.

Kenedi János kutató még a 90-es években szeretett volna hozzáférést kapni a Belügyminisztérium magyar állambiztonsági szolgálatának 1960-as évekbeli működésével kapcsolatos irataihoz. Az akkori kormány nem hajtotta végre a magyar bíróságok döntését, és nem adott hozzáférést a kutató által megismerni kért állambiztonsági iratokhoz. Ezért 2009-ben a strasbourgi emberi jogi bíróság egyezménysértést állapított meg.

Mivel nem történt előrelépés, 2024 decemberében az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága úgynevezett megerősített felügyelet alá helyezte Kenedi János kutató ügyét és felszólította Magyarországot, hogy tegyen intézkedéseket annak biztosítására, hogy a magyar hatóságok betartsák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést elrendelő bírósági határozatokat.

Kép: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete belülről

"A kormány előtt nincs titok: korlátlanul vizsgálhatja az Orbán-rezsim titkosított iratait az új kabinet"

Bányai György újságíró a Magyar Narancsban készített helyzetképet az Orbán-kormány döntéshozatalának átláthatóságáról: a titok az Orbán-kormányok szívesen használt eszköze volt.

A cikkben a K-Monitor ügyvédje, Molnár Noémi Fanni elmondta: a titkolózás legextrémebb formáját jelentette, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva folyamatosan kormányrendeletben hoztak meg olyan döntéseket is, amiket egyébként a parlamentben lett volna szükséges.

A parlamenti nyilvánosság az egyik garanciája annak, hogy az emberek megismerhetik és megérthetik, milyen információk, érvek mentén döntenek választott képviselőik.