BendeSoft

Valahogy mindig ugyanott lyukadok ki. Emailekből kell feladatokat létrehozni egy projektmenedzsment eszközben és a vége az lesz, hogy az adminisztrációs plusz munka miatt az inboxom lesz a TODO-m (egy része).

Koncepció szinten elkezdtem egy felületet tervezni, hogy mi lenne ha a levelező programom lenne a projektmenedzsment szoftver?

Biztos van már hasonló megoldás, de szeretek eljátszani ilyen ötletekkel, hogy mit lehet kihozni belőle és mit nem. Egyelőre vakarom a fejem, hogy ez most jó nekem-e vagy sem. Építenem kell egy működő verziót, hogy ítéletet tudjak mondani :)

A webdizájnnak szerintem az a funkciója, hogy struktúráltan jelenítsünk meg információkat. Másodlagosan lehet az a szerepe is, hogy szép legyen, de biztosan ti is láttatok már olyan oldalakat amelyek nem túl szépek, de mégis konvertálnak.

Ha megfelelően vannak struktúrálva az információk, akkor megkönnyítjük a látogatók számára a mondanivalónk befogadását.

Nagyon egyedi dizájnra akkor van csak szükség ha tényleg azt kell demóznunk, hogy milyen kreatívak vagyunk, de pl. egy átlag webshopnak nem a kreativitását kell demózni, hanem azt, hogy részletes információkkal és készlettel rendelkezik a termékeiről.

Mostanában ha azon kapom magam, hogy egy félresikerült feladat / projekt felidegesít, akkor felteszem magamnak a kérdést: a probléma vagy a megoldás része akarok lenni? Ez általában elég gyorsan vissza tud hozni a megoldó szerepkörömbe és segít arra koncentrálni ami igazán fontos.

Van néhány ügyfelem, aki nem szeret sokat gépelni, és nem is gyakorlott benne. Most végre a hiba- és igénybejelentő felületemre ki tudtam rakni egy funkciót amivel le tudják diktálni nekem amit szeretnének. Hozzám amikor beérkezik, akkor pedig rögtön lefut egy service ami szépen szöveggé alakítja azt. Mindezt a saját szerveremen futtatva.

A digitalizáció ritkán bukik el pusztán a technológián. Sokkal gyakrabban az embereken múlik: a félelmeken, a berögzült szokásokon, a túlterheltségen, a bizalmon és azon, hogy mennyire tiszta a kommunikáció. Ez a cikk abban segít, hogyan kezeld ezt tudatosan, mégis egyszerűen – lépésről lépésre.

Digitalizáció emberi oldala – hogyan vidd végig úgy, hogy a kollégák is veled tartsanak? | BendeSoft A digitalizáció ritkán bukik el pusztán a technológián. Sokkal gyakrabban az embereken múlik: a félelmeken, a berögzült szokásokon, a túlterheltségen, a bizalmon és azon, hogy mennyire tiszta a kommunikáció.

A digitalizáció nem ott bukik el, hogy nincs rá elhatározás… hanem ott, hogy Mucika nyomtatni akar. 😄

Lehet bármilyen csillogó-villogó rendszerünk, automatizációval, AI-val, workflow-val megspékelve — a valóság néha így néz ki:

👉 „Nagyon szép ez a digitális felület… de ki lehet nyomtatni? Mert én papíron szeretem.”

És kész. Ennyi volt a digitalizáció.
A XXI. századból visszacsúsztunk a fénymásoló mellé.

A tanulság?

Digitalizálni könnyű.
Embert nevelni a digitalizációra már egy teljesen más sportág.

Hiába vezetünk be új rendszert, ha a csapat még a „papír illatában” bízik.
Hiába modernizálunk, ha a reakció:
– „Oké-oké, de hol a nyomtatás gomb?”

A digitalizáció sikerének titka tehát:
🧠 edukáció,
💬 türelem,
😅 és néha egy mély levegő, amikor Mucika először kéri a nyomtatást.

De egyszer eljön a nap, amikor így szól majd:
„Jé, ez így tényleg gyorsabb!”

És az lesz a mi igazi digitális forradalmunk. 🚀😄

💡 Mit csinálnak a nagyvállalatok, amikor romlik a gazdasági helyzet?

Nem pánikolnak. Nem állnak le. Nem kezdenek árversenybe.
Ehelyett átstrukturálnak, optimalizálnak és fejlesztenek.

👉 Hatékonyságot növelnek: automatizálnak, egyszerűsítik a folyamataikat, kiveszik a felesleges lépéseket.
👉 Újraértékelik a költségeket: nem „spórolnak”, hanem tudatosan befektetnek abba, ami megtérül.
👉 Fókuszálnak a megtartásra: az ügyfeleikre, a legjobb embereikre, és a legjobban teljesítő rendszereikre.

A rossz gazdasági időszak a legtöbb kisvállalkozásnak nehéz, de a nagyok példája világos:
➡️ A válság nem a visszavonulás, hanem a fejlesztés ideje.

Aki ilyenkor rendet rak, automatizál és okosan fejleszt,
az nem csak túléli a nehéz időket — hanem megerősödve jön ki belőlük.

Kinek van ideje rendesen adminisztrálnia a feladatait?
Főleg, ha kettő megoldása közben öt újabb esik be? 😅

Ezek a kérdések – meg persze az adminisztrációs nyűg – vezettek oda, hogy elkezdjek fejleszteni valamit, ami valóban segít nekem (és remélhetőleg másoknak is).

A célom:
🔹 a lehető leggyorsabban tudjak feladatot rögzíteni,
🔹 egyszerűen állapotok között mozgatni,
🔹 és közben akár kommentelni vagy reagálni – mindenféle felesleges kattintgatás nélkül.

Még erősen félkész az egész.
A modellen és a promptokon is van mit csiszolni, de már basic feladatokat ellát, sőt:
📩 emailből is tud feladatokat létrehozni nekem.

A videó készítése során nem használtam egeret vagy touchpadot – és ez nem véletlen.
Ez lesz az egyik vezérelv a fejlesztés során: ha nem muszáj, ne kelljen egeret használni.
A cél, hogy minden billentyűzetről vezérelhető legyen, hogy minél kevesebb idő menjen el az egerezéssel, és minél több jusson a valódi munkára.

💬 Ha van ötleted, mitől lehetne még hasznosabb, írd meg kommentben!

DeskFlow "Scratch your own itch" projektként elkezdtem egy olyan feladatkezelő / projektmenedzsment eszközt fejleszteni, ami jelentősen csökkenti az adminisztrációval...

💻 Felhasználói tesztelés – amikor a technológia találkozik a valósággal 👴👩‍💻

Egy friss projektben digitálisan kevésbé érett felhasználók számára fejlesztettünk belépési felületet.
A felhasználók e-mailben kapták meg a belépéshez szükséges e-mail címüket és generált jelszavukat (kis- és nagybetűkkel vegyesen).

A valóság viszont hamar emlékeztetett minket arra, hogy a felhasználói élmény nem a kódolásnál, hanem az embernél kezdődik.

🔍 Tapasztalatok:

🔹 Beillesztési hibák:
Sokan nem tudták hibátlanul bemásolni a jelszót – ezért a rendszer automatikusan levágja a szóközöket a beillesztett szöveg elejéről és végéről.

🔹 Caps Lock-probléma:
Többen a Shift helyett a Caps Lockot nyomták le gépelés közben.
➡️ Feltűnő vizuális jelzést tettünk ki, ha a Caps Lock aktív volt.

🔹 „Szemecske” ikon 👁️:
Lehetővé tettük, hogy a jelszó megjeleníthető legyen, így ellenőrizni tudták, jól írták-e be.

Mindezek után is akadtak, akiknek nem sikerült belépni — de ott már képességbeli korlátok jelentek meg, nem technikai hibák.

💡 Tanulság:
Ami egy fejlesztőnek triviális, az egy kezdő felhasználónak komoly akadály lehet.

👉 A jó UX nem csak esztétikus, hanem empatikus és türelmes is.

Hogyan gondolkodjunk a dobozon kívül – amikor már benne ülünk? 🎯

A „gondolkodj a dobozon kívül” tanács sokszor jól hangzik… csak épp nem tudjuk, mit jelent a gyakorlatban.

Pedig a legtöbbször nem is kreativitás hiányzik – hanem friss nézőpont.

Én néhány egyszerű kérdéssel szoktam kizökkenteni magam a megszokott sémákból:
👉 Mi történne, ha pont az ellenkezőjét tenném annak, amit eddig?
👉 Mi az, amit „így szoktuk” alapon csinálok – és vajon tényleg működik?
👉 Milyen megoldást látna erre valaki egy teljesen más szakmából?
👉 Mit nem veszek észre, amit egy kívülálló azonnal kiszúrna?

A dobozon kívüli gondolkodást nem lehet kikényszeríteni — de lehet teret adni neki.

Nekem ez többnyire akkor sikerül, ha:
💭 Nem próbálok azonnal választ találni, csak kérdezek.
🧩 Más területekről keresek inspirációt (pl. egy fejlesztési problémára üzleti példát).
⏸ Tudatosan megállok, mielőtt rutinból döntök.

A „doboztalan” gondolkodás nem valami különleges képesség.
Csak bátorság kell hozzá, hogy megkérdőjelezzük a saját logikánkat.

💡 Hogyan promptolj egy junior fejlesztőt?

Épp egy junior fejlesztőnek készültem feladatot adni, amikor rájöttem, mennyire hasonlóan kell egy AI eszközt is utasítani arra, hogy pontosan mit várok tőle. Az AI-val való munka megtanított arra, hogy minél pontosabban definiáljam a feladatot – és kíváncsi voltam, működik-e ugyanez hús-vér emberrel is.

💡 És hogyan lehet jól definiálni egy feladatot? Így:
✅ Leírni, hogy pontosan mit vársz el
📌 Példákat adni
🚫 Listát készíteni arról, hogy mit ne csináljon
📝 Meghatározni, hogy milyen formában várod el az eredményt

👉 A cél, hogy minden információt megadj ahhoz, hogy biztosan ugyanazt értsétek a hibátlan elvégzés alatt.

✨ Az eredmény?
Pontosan annyira lesz jó, amennyire jól sikerült definiálnod a feladatot. 🎯