OperaSafe

A Magyar Állami Operaház nemcsak művészeti intézmény, hanem élő emlékezet: kéziratok, sorsok, botrányok, világpremierek és tragédiák rétegei őrzik azt, hogyan fonódott össze a magyar kultúra és a 19–20. századi történelem.

Mahler budapesti éveiről, az üldöztetés alatt született sorsokról, a vészkorszak 83 elbocsátott munkatársának történetéről vagy az Emléktár gyűjteményéről is mesél Karczag Márton emléktárvezető az alábbi interjúban. 👇

“A magyar operajátszás és a hazai zsidóság sorsa már szinte a kezdetektől összefonódott” | Szombat Online Operaházi emlékek – Karczag Márton. -Kérem, röviden mutassa be önmagát. Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel érettségi ut...

125 éve született Báthy Anna operaénekes.

Nagypolgári család legkisebb lányaként apja nem könnyen engedte művészi pályára. Már a zeneakadémián kitűnt tehetségével, ahol 1927-ben Dorabellaként részt vett a Così fan tutte első magyar nyelvű előadásán. Diplomája után a Városi Színház szerződtette, majd 1930-ban lett az Operaház tagja, ahol – immár kiforrott művészként – még vendégként Az álarcosbál Ameliájaként debütált. Igen hamar a jugendlich-dramatisch szoprán szerepkör egyik oszlopa lett. Nagy kultúrájú énekesnőként repertoárján elsősorban Verdi (A trubadúr és A végzet hatalma Leonórája, a Don Carlos Erzsébet királynéja, Desdemona) a Requiem szoprán szólója) és Wagner (Erzsébet, Elza, Sieglinde, Éva) hősnői találhatók, de emlékezetes Donna Elvira, Fidelio-Leonora és Tábornagyné is volt. 1959-ben művészete teljében vonult nyugdíjba. Utolsó új szerepe a Háry János Császárnéja volt. Elnyerte a kiváló művészi címet, majd a Kossuth-díjat is. 64 évvel ezelőtt hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található.

📸 forrás: Operaház Emléktára

🕰️ Az OPERA 141 évadából ma az Elssler F***y táncjátékra emlékezünk.

Az 1930-as években felpezsdített és felfrissített balettélet olyan kulturális vákuumot hozott létre, amely támogatta a kortárs és magyar, egyfelvonásos balettek írását és bemutatását. Egyik ilyen mű volt Nádor Mihály azóta már a feledés homályába süllyedt, Elssler F***y-ja. Az történelmi alapokon nyugvó, de kiszínezett kedves művet nagy sikerrel, közel harmincszor tűzték műsorra.

Elssler F***y (1810-1884) az osztrák születésű balerina egy spanyol tánccal – a cachucha-val – vált híressé. Pályája csúcsán körbe utazta az egész világot. Irigylésre méltóan a negyvenes éveiben, milliomosként vonult nyugdíjba.

Az OPERA 141 évadának történetei tovább folytatódnak – napról napra idézzük fel a múlt emlékeit az OperaSafe oldalán.

Pitti Katalin 5️⃣0️⃣

50 éve, 1976-ban ezen a napon debütált a Magyar Állami Operaházban Mozart A varázsfuvola című operájában Pitti Katalin.

A szentesi születésű szoprán a Zeneakadémián dr. Sipos Jenő növendékeként végzett, majd már pályakezdőként országos ismertséget szerzett, amikor a Magyar Televízió Otello-operafilmjében Desdemonát alakította. Ferencsik János, Simándy József és Melis György partnereként nyújtott emlékezetes alakítása egy csapásra a figyelem középpontjába állította.

1977-ben ösztöndíjasként, 1978-tól pedig az Operaház magánénekeseként szolgálta a társulatot. Első nagy operaházi főszerepe Tatjána volt, majd az 1980-as években sorra formálta meg a nemzetközi operairodalom legjelentősebb hősnőit: Violettát, Paminát, Mimìt, Liùt, Cso-cso-szánt, Iliát, Amelia Grimaldit és Manont. Különösen emlékezetes alakításokat nyújtott Melindaként, Margitként és Boleyn Annaként is. Később a 20. századi repertoár jelentős szerepeit is sikerrel hódította meg, köztük Marie-t a Wozzeckből és Ellen Orfordot a Peter Grimesból.

Művészi pályáját számos rangos elismeréssel ismerték el: Magyarország Kiváló Művésze, Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettje, valamint az Oláh Gusztáv-emlékplakett birtokosa. 2020-ban a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjává választották.

Pályafutása során nemcsak a színpadon, hanem tanárként, valamint jótékonysági rendezvények és koncertek közreműködőjeként is maradandó értéket teremtett.

Szeretettel gratulálunk az évfordulóhoz! 💐

📸 forrás: Operaház Emléktára

🕰️ Minden nap egy új állomás az OPERA 141 évadon átívelő történetében – folytatjuk a visszaemlékezést.

Mai emlék: TURANDOT

Puccini 1920-ban kezdett el dolgozni a Turandoton, négy évvel később, a halála előtt eljutott a harmadik felvonás közepéig. A zeneszerző több oldalnyi vázlatot és instrukciót hagyott hátra tanítványának a mű befejezésére. Ám végül Franco Alfano saját elképzelései alapján fejezte be a művet, mely sem Puccini családjának, sem a megbízónak nem tetszett igazán. Így újraírta a finálét, és ez a második változat lett az elfogadott. Az ősbemutatóra 1926-ban került sor a milánói Scalában. A Turandotra a magyar közönségnek sem kellett sokat várnia, egy évvel később mutatták be az Operaház színpadán, hatalmas sikerrel.

Tartsanak velünk a visszaszámlálásban, és kövessék velünk az OPERA történetét!

🕰️ Az OPERA 141 évadából ma Némethy Ellára emlékezünk.

Operaházi pályafutását 1919-ben kezdte a Sámson és Delila címszerepében, magánénekesi karrierje közel három évtizedig tartott. A két világháború között ő volt Wagner műveinek vezető szopránja.

Itthoni sikerei mellett vendégművészként végigénekelte a világot, Németországtól Amerikán át Olaszországig személyesítette meg A nibelung gyűrűjének hősnőjét, a Milánói Scala állandó szerződést is kínált neki. Nemcsak Budapesten, hanem A kékszakállú herceg vára olaszországi premierjén is hatalmas sikerrel énekelte Judit szerepét.

Visszavonulása után, 1948-ban az Operaház örökös tagjává választotta.

Az OPERA 141 évadának történetei tovább folytatódnak – napról napra idézzük fel a múlt emlékeit az OperaSafe oldalán

Ma ünnepli 80. születésnapját Gárday Gábor magánénekes. A bariton 1970 és 1977 között volt a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja, majd 1990-től 2010-ig a Magyar Állami Operaház magánénekese, ahol szólistaként több mint 700 alkalommal állt színpadra. Isten éltesse sokáig! 🎂

📸 forrás: Operaház Emléktára

🕰️ Minden nap egy új állomás az OPERA 141 évadon átívelő történetében – folytatjuk a visszaemlékezést.

1920. augusztus 7-én született Radnay György.

Életébe a II. világháború utáni hazatérésekor került az opera, amikor is a Bartók Béla Szakgimnáziumban (akkori nevén Nemzeti Zenedében) Pless László és Nádasdy Kálmán növendékeként kezdett tanulni. Egy évvel később már szerződést is kapott az Operaházba, ahol a Bajazzók Tonio szerepében debütált. Pályája legmeghatározóbb alakításai vígoperai figurák és Verdi baritonszerepei voltak. Magyarországi sikerei mellett sokszor énekelt külföldön és hangját több lemez is őrzi az utókor számára. Nevét viselte az OPERA balatoni halásztanyája.

Tartsanak velünk a visszaszámlálásban, és kövessék velünk az OPERA történetét!

🕰️ Minden nap egy új állomás az OPERA 141 évadon átívelő történetében – folytatjuk a visszaemlékezést.

1917 A fából faragott királyfi

Rögös úton jutott el a magyar balettjátszás a mai színvonaláig. A Nemzeti Színházban elvétve kerültek színre táncjátékok. Az 1884-ben megnyílt Operaház megörökölte Federico Campilli mestert és a tánckart. A régi repertoár tágasabb színpadot, új jelmezeket és díszleteket kapott. Campilli távozása utáni évtizedekben is erős volt az olasz hatás, ami nemcsak a színvonal emelkedését eredményezte, hanem feltette az Operaházat a nemzetközi térképre is. Gyökeres szemléletváltozást hozott a Gyagilev-féle Orosz Balett 1912-es vendégjátéka. Bánffyék érdeklődése is ekkor fordult a műfaj felé. Az I. világháború kitörése és az olasz hadba lepés derékba törte ezt a folyamatot.

Hosszabb várakozás után, ezekben a turbulens időkben fejezte be Bartók Béla A fából faragott királyfi partitúráját. Bánffy a mű mellé állt, mi több maga tervezte a díszleteket és jelmezeket is. Az akkori közönség túl modernnek és kubistának tartotta a zenét. A mester nélkül maradt produkció hozzáértő koreográfusi utasítások hiányában eléggé vegyes képet eredményezett. Érdekes módon, a kilátástalannak tűnő próbafolyamatot követő premier mégis nagy sikert hozott a zeneértők körében. Ám az igazi áttörésre a műnek még évtizedeket kellett várni...

Az OPERA 141 évadának történetei tovább folytatódnak - tartsanak velünk a visszaszámlálásban!