Portik Vilmos

Ezen a héten Kelemen Hunor találkozik Magyar Péterrel. Vannak, akik „kiabálnak” emiatt — kevesen értik, mi a tét.
Ha érdekel, elmondom, miért helyes, amit az RMDSZ elnöke tesz, és mitől rendkívüli, ami most Budapesten történik.
Amilyen helyzettel még a nagyszüleink sem találkoztak. Soha.

Tegnap sok minden eldőlt. Eldőlt, hogy a határon túli magyarok szavazata nem dönti el a magyarországi választásokat – és akik erre építették a kampányukat, elbuktak.

Eldőlt, hogy mi megtettük, amit a becsület megkövetelt.

És eldőlt, hogy ez az út – amelyet Orbán Viktor tizenhat év alatt járt végig velünk – most véget ért, de van, ami itt marad belőle örökre.

Nem akarunk mi állandóan veszélyben élni. Azt akarjuk, hogy az erdélyi létünk ne legyen állandóan kiszolgáltatott.

A miniszterelnök megmondta. Mi, erdélyiek partnerek vagyunk ebben a szövetségben, és ezen mi sem akarunk változtatni.

Itt egy megoldás azok számára, akik nem kapták még meg a szavazási levélcsomagot. Élj a szavazati jogoddal!

Már megint igaza lett a magyar miniszterelnöknek – csak Brüsszelnek kellett néhány év, hogy szembesüljön a valósággal. A kérdés csak az, hogy ezt most felismerésnek tekintjük, vagy inkább egy újabb, megkésett beismerésnek.

Ma már gyanús, ha valaki csak annyit mond: köszönöm. Mintha a hálát is újra ki kéne találni. Nem kell minden mögé összeesküvés-elméletet fabrikálni.

Nem vendégek vagyunk a nemzetben, hanem részei. A magyar állampolgárság nem kilométerek kérdése, és a szavazati jog sem szimpátia alapján jár. Lehet nem egyetérteni velünk, de azt nem lehet megkérdőjelezni, hogy ugyanúgy magyarok vagyunk, és ugyanúgy jogunk van dönteni.